Rajongásom legújabb tárgya

Mostanában nagyon rá vagyok kattanva az illatokra, legyen az akár férfi, akár női illat. A kedvenc pasi parfümjeimről már volt szó itt a blogon és az eddigi kedvenc női parfümömről is írtam már posztot, de a nemrég zsákmányolt parfüm után úgy érzem JLO Glow After Dark-ja már csak a második lehet.

A mai poszt főszereplője ugyanis az a parfüm, ami pillanatok alatt rabul ejtett és ami egyszerűen nem hagyott nyugodni. Ő Donna Karan 2012-es tavaszi parfümje a Sweet Delicious kollekció Creamy Meringue-je.  

Hogyan választok parfümöt?

Már régóta kerestem azt az illatot, ami igazán én vagyok. Azt hiszem, ezen minden nő átesik egyszer, sőt inkább többször életében. Akár órákon át kutatunk a parfümériában, parfümök százai között keresgélünk, szagolgatunk, hogy megtaláljuk azt az illatot, ami tökéletesen illik hozzánk.

Amikor megszagolok egy illatot, rögtön utána vagy akár közben, belepillantok a tükörbe, hogy „lássam” az adott illat mennyire illik a külsőmhöz. Nem tudom értitek-e mire gondolok, de ilyenkor mindig az jár a fejemben, hogy a kerek arcomhoz, a szőke hajamhoz és a kissé babás, ártatlan, mosolygós külsőmhöz nem illene egy testes, keleties, vadító illat, mint amit szerintem mondjuk egy sötét hajú, ravasz és csábító nő fújna magára. Inkább valami édes, könnyed, simogatóan lágy illat illene a megjelenésemhez azt hiszem, ezért mindig olyasmit keresek, ami ennek a képnek megfelel.

Tudom furcsa, de amikor megszagolok egy parfümöt, azt is elképzelem, hogy valaki mellett elmegyek az utcán és az illető orrát megcsapja ez az illat (amivel épp ismerkedem, amit éppen tesztelek). Ilyenkor azon jár az eszem, hogy ez a valaki vajon mit gondolhat rólam az illat alapján, vajon mit árul el a személyiségemről, milyennek képzelnek el ezáltal az emberek, milyen nőt gondolnak az illat mögé és ehhez képest én milyen vagyok valójában.

Ha a magamról kialakított kép és az éppen tesztelt illat által elképzelt nő megegyezik, akkor érzem úgy, hogy megtaláltam a parfümöt, ami tökéletesen illik hozzám. Most úgy érzem megvan, ez a parfüm végre tényleg olyan, amilyen én vagyok.

Az egész akkor kezdődött, amikor a szokásos Glamour napok előtti felfedező körutamat jártam a Müllerben. Nem siettem, ezért úgy döntöttem, megszaglászok egy-két parfümöt is, ha már ott vagyok. 

A 3 kis pasztell színű, kerek cukiságra azonnal felfigyeltem. Nem túl elegáns, nem kifejezetten szép üvegek, de a színük és a formájuk olyan barátságosnak tűnt, hívogatónak, úgyhogy megszaglásztam mindet.

A kollekció 3 illata: Pink Macaroon, Tart Key Lime és Creamy Meringue. 

(Ahogy a fantázianevekből is kiderül az illatok inspirációjául krémes sütemények receptjei szolgáltak.)

A Pink Macaron-t túl édesnek, a Tart Key Lime-ot túl citrusosnak találtam, a sárga üveges változatnak viszont annyira megtetszett az illata, hogy utána hiába szagoltam meg bármi mást ártól függetlenül az üzletben, minden pacsulinak (rossz értelemben) tűnt hozzá képest, ráadásul ez az illat végre beleillett a fent már említett képzelgéseimbe. :D

Akkor és ott végül nem vettem meg (sőt, a Glamour napokon sem), mert sok minden mást terveztem beszerezni abban a hónapban amiről szintén nem akartam lemondani, de aznap egész este az az illat járt a fejemben. Egyszerűen nem hagyott nyugodni.

A következő napokban is állandóan sóvárogtam utána és egyfolytában keseregtem a Jopeknek, hogy „Mennyire isteni az az illat és én TÉNYLEG belehalok, ha nem lehet az enyém!”. Ő persze mondta, hogy „Akkor vedd meg Muci!”, de tudtam, hogy nem fér bele az akkori költségvetésbe, úgyhogy muszáj voltam beletörődni a helyzetbe. (Akciósan 12500 Ft volt, amiből még lejött volna a 20%.)

Néhány nappal később egyébként direkt visszamentem a Müllerbe és megszagoltam egy csomó valamivel olcsóbb parfümöt, hogy meggyőzzem magam, nem is olyan jó az az illat, van, ami ugyanúgy tetszik, nem kell nekem feltétlenül pont Ő, de egyszerűen semmit nem találtam, ami akár feleannyira tetszett volna. Végül persze az lett a vége, hogy nagy bánatomban jól befújtam magam vele aznap is és újra nélküle távoztam az üzletből. 

Mondanom sem kell, amikor megjelent a JOY, az első dolgom volt megnézni, hogy van-e benne Müller kupon (ez volt az utolsó esélyem.) Hiába telt el közel egy hónap én még mindig halálosan vágytam erre a parfümre és akkor már semmi nem számított, már akár teljes áron is megvettem volna, csak had legyen az enyém.  

Május 10-én, munka után persze azonnal szaladtam a Müllerbe és első dolgom volt, hogy lekapjam a polcról, összeszedjem a többi kiszemeltet és irány a pénztár.  

A teszt

A promó kép

A hivatalos leírás:

„Krémes habcsók - citromkrém aromából, bergamotból, karamellás palacsinta aromából, sárga fréziából, plumériából, golgotavirágból, cédrusfából, fehér borostyánból, és pézsmából áll össze.”

A csomagolás, ahogy már említettem, nem kifejezetten elegáns, nem kifejezetten szemet gyönyörködtető, de színes és vidám. Aranyos ez a kerek forma is, bár nem kifejezetten utazóbarát méret.

Milyen az illata?

Édes, mégis könnyed, nagyon-nagyon krémes. Az első pillanatokban inkább a citromos jegyek dominálnak, amit aztán fokozaton háttérbe szorít a vanília (illetve az édesebb, „sütis” jegyek), de a leheletnyi citrusos illat végig jelen van. Nagyon puha ez az illat, semmi vad, semmi tolakodó nincs benne, a citrom és a vanília fagyi tökéletes kombinációja, isteni finom.

Típus: Eau de toilette

Illatcsalád: virágos-gyümölcsös

Illatjegyei: citrom, tejszín, bergamot, frézia, frangipani virág, cédrus, fehér ámbra, pézsma

Kiszerelés: 50 ml  

Tartósság: Sajnos ezen a téren nem túl meggyőző a teljesítménye. Nem igazán tartós (én legalábbis a 4. órában már alig érzem a csuklómon), de ennek ellenére nem vagyok képes lemondani róla, beleszerettem ebbe az illatba.

Ár/beszerezhetőség: Na itt a bibi, ez ugyanis egy limitált kiadású parfüm. Tavaly tavasszal jelent meg, így azt gyanítom, hogy idén tavaszra új kollekció kerül a polcokra, ezért is voltak akciósak ők 3-an.

Hiába találtam meg tehát a tökéletes illatot, ha ez az üveg elfogy, akkor nem fogom tudni újravásárolni és keresgélhetek megint. Mondanom sem kell, ez nagyon bánt, de bízom benne, hogy Donna Karan hamarosan előrukkol valami hasonlóval. :)