Anyajegy eltávolítás tapasztalatok

Mindig is sok anyajegyem volt. Sok apró, egy-két nagyobb is, de hosszú évekig nem zavartak különösebben. Az utóbbi időben viszont egy-kettő igencsak megváltozott, kiemelkedett, megnőtt, változott a színe, ezért fél évvel ezelőtt úgy döntöttem, ha lehet, megszabadulok pártól.

Alapvetően 3 kiálló anyajegy miatt vágtam bele az egészbe: volt egy kisebb a kulcscsontom fölött, ami eléggé zavart, egy a bal hónaljamban és egy a jobb hónaljamon. Ezek kezdetben kicsik és laposak voltak, de a nyakba kötős felsők, pántok és a heti többszöri borotválkozás hatására kiemelkedtek (állandó irritációnak voltak kitéve) és nagyon féltem, hogy egyszer véletlenül leborotválom őket vagy belekapok, vagy ilyesmi, és valljuk be, nem is tetszettek...

A folyamat a bőrgyógyászaton indult augusztus 8-án.
A szakrendelésen a doktornő szinte teljesen levetkőztetett és összes anyajegyemet megvizsgálta egy kis nagyítóhoz hasonlító műszerrel, testrészről testrészre. A legtöbb anyajegy persze teljesen szabályos volt, de talált párat, amire azt mondta, megelőzés céljából jó lenne eltávolítani. Ezek közül kettőt én is mindenképpen szerettem volna leszedetni, úgyhogy örültem neki, hogy Ő is azokat szúrta ki.
  
Ez azért volt különösen fontos Nekem, mert TB alapon anyajegyet csak akkor lehet leszedetni, ha egészségügyi szempontból is kívánatos a műtét. Ha az anyajegy szerkezete teljesen szabályos, csak esztétikailag nem szép, azt sajnos nem fogják leszedni ingyen.

Mivel egyszerre csak 4 anyajegyet vesznek le, ennek megfelelően a 4 leggyanúsabb anyajegyet jegyeztük fel a sebészeti beutalómra. Megegyeztünk, hogy a nyakamon lévő az szabályos, így az ott maradhat, a két hónaljban lévő gyanús, ezért műteni kéne, illetve talált még kettőt a hasamon, ami engem abszolút nem zavart (nem volt kiemelkedő, de nagy volt, szabálytalan szélű és a színe sem volt egyenletes), de a doktornő azt mondta, azokat is jó lenne leszedetni.

Anyajegy a hasam bal oldalán

Anyajegy a hasam jobb oldalán

 A jobb hónaljban található anyajegy

A beutalóval a kezemben egy hét múlva megjelentem az SZTK sebészeti osztályán, hogy egy sebész is lássa az anyajegyeket, illetve hogy megegyezzünk a műtét időpontjáról. Megmutogattam neki is a 4 műtétre váró anyajegyet, és mivel a nyakamon lévő nagyon zavart, neki is felvetettem, hogy mi lenne, ha az is bekerülne a halálra ítéltek közé.

Szerencsém volt, azt mondta a doki, hogy az más típusú anyajegy, mint a többi, így el lehet kötni. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy érzéstelenítés után (Lidokain és szuri) kissé megemelik a bőrt és egy sebészeti fonallal csomót kötnek az anyajegy töve alá. Ezzel tulajdonképpen elvágják a tápanyag útját és az anyajegy magától leesik.

A dokinak természetesen igaza volt. Az egészből semmit nem éreztem, 5 percig sem tartott a művelet és kb. egy hét alatt valóban leesett magától az anyajegy. (Addig viszont egy kis fekete csomó díszelgett az anyajegy mellett és érintésre egy picit azért fájt is.) Az első anyajegytől tehát viszonylag hamar megszabadultam, a műtétre viszont kb. 4 hónapot kellett várnom: november 15-ére kaptam időpontot.  

November 15-én délelőtt jelentkeztem a kórház sebészeti osztályán. 4 másik lány is várt hasonló műtétre aznap velem együtt, ők is anyajegyek és zsírcsomók miatt jöttek. Pechemre én voltam az utolsó, így viszonylag sokat kellett várnom és a végére azért elég ideges lettem, féltem, hogy mit fogok érezni, milyen lesz a műtő, lesz-e vér (a vér látványától rosszul leszek és volt már hogy el is ájultam.), meg ilyesmi..

Mikor végre a műtőbe kerültem, egészen kellemesen csalódtam. A műtőben szólt a rádió, mindenki nagyon közvetlen és barátságos volt, viccelődtek egymással, ami rám is jótékony hatással volt. :)
Felfektettek a műtőasztalra és minden anyajegyet érzéstelenítettek valami hideg spray-vel és injekcióval is.

Nem tudom meddig tartott maga műtét, nekem azért már a második anyajegy után elegem volt, bár fájdalmat abszolút nem éreztem, inkább csak kellemetlen volt egy-egy folyamat. Néha úgy éreztem, mintha kapargatnák a bőröm, illetve a varrásnál (merthogy a sebészek ilyenkor mélyen kimetszik az anyajegy gyökerét is és utána pár öltéssel összevarrják a sebet) olykor-olykor éreztem, amikor először áthúzta a tűt a bőrömön (kis szúrás volt csak) és azt is, hogy az öltésekkel a doki összehúzza a bőrt. A sebekre fedőkötést kaptam, miután Betadine-nel jól lefertőtlenítették őket. 

Bár abszolút kibírható volt az egész, a vérnyomásom már a művelet felénél leesett, ezért le kellett dönteni a műtőasztal fejrészét és sajnos a végére sem múlt el a rosszullét. Amint felültem, azonnal elkezdtem szédülni. Nyilván csak az izgalom volt az oka, de azért fél órára befektettek egy terembe, hogy megnyugodjak.
Miután elmúlt a szédülés, a vérnyomásom rendbe jött és az arcom sem volt már falfehér, utamra engedtek, de másnapra visszarendeltek kontrollra.

A fedőkötések:

A kötések persze kicsit zavartak, fürdésnél is vigyázni kellett, hogy ne érje víz őket, meg azért óvatosan mozogtam, mert húzódott a bő

Másnap leszedték a fedőkötést, megállapították, hogy "szép" a varrat és a doki befújta egy - ahogy ő mondta - "láthatatlan fedőkötés" spray-vel, ami állítólag miután megszárad színtelen réteget képez a bőrön, így a varratot nyugodtan érheti víz, tusfürdő, bármi, nem lesz baj. Azt is mondta, hogy ha akarom, ragasszam le a sebeket sima sebtapasszal, de tulajdonképpen nem szükséges. A dokibácsi 10 nap múlva, november 26-ára rendelt vissza varratszedésre.

A varratok a műtét után 1 nappal:

Na azt a 10 napot azért megszenvedtem kissé. A varratok az első napokban azért fájtak, húzódott a bőr, szúrt, sajgott. Egy pár nap múlva már azért csillapodott a fájdalom, nem volt ez olyan erős vagy kibírhatatlan, de azért éreztem minden sebet

A hasamon lévő két varratot először nem is akartam leragasztani, azok nem zavartak és nem is fájtak annyira az elején sem, de a cérna állandóan beleakadt a farmeromba, ami azért kellemetlen volt, így úgy döntöttem, menjen rá a sebtapasz.
A hónaljamban lévő kettőt viszont muszáj volt leragasztanom, mert ahogy leengedtem a karom, a cérna nagyon szúrt. Ügyelni kellett arra, hogy hogyan fekszem éjszakánként (ha rosszul mozdultam, vagy rossz szögben tettem a karom az oldalamra, azonnal éreztem a szúró fájdalmat) illetve öltözködésnél és nyújtózkodásnál mindig úgy éreztem, mintha nyílna szét a seb, de persze ilyesmiről szó sem volt.

Ami még zavart: nem lehetett borotválkozni (még jó, hogy tél van), nem lehetett rendesen fürödni sem, mert ha hozzáértem a varrathoz, na akkor azért frankón fájt, szóval óvatosan kellett zuhanyozni is.

A 10. nap végére már elegem volt az egészből, így nagyon örültem, hogy aznap végre kiszedik a varratokat, és életem újra normálisan az életem. :) Igaz, hogy 3 órát kellett várnom a dokira, mert épp életmentő műtétet hajtott végre, de szerencsére még aznap, nagyon hamar, kb. 3 perc alatt kiszedte a varratokat, odaadta a papírjaimat, közölte, hogy egyik anyajegy sem volt rosszindulatú és már mehettem is. 

 Varratszedés után 1 nappal:

A varratszedéstől egyébként rettenetesen féltem, de egyáltalán nem volt vészes, a doki egy ollóval kicsit alányúlt az öltéseknek, elvágta a cérnákat, és gyorsan, ügyesen kiszedte őket. Ezt sem lehet igazából fájdalomnak nevezni, persze azért éreztem és kicsit vérzett is, de nem volt gáz.

Azóta eltelt már több mint egy hét és egészen szépen gyógyul a bőröm. Persze először pirosak voltak a hegek és varr is volt a tetejükön, a bőr is sérült volt körülötte, de most már napról napra szebbek, a varr is lejött mindenhonnan és már egészen szépen halványulnak a hegek. (Nem kenem semmivel, mert a doki azt mondta, hogy nem kell, de azért vissza kell mennem a bőrgyógyászatra, hogy ott is megnézzék.)

Ez a heg már alig látszik. :)

A jobb hónaljban lévő heg. 

A hasam bal oldalán lévő heg. 

 A jobb oldali heg. Ez a legnagyobb.

Összességében abszolút kibírható volt a műtét, nem bántam meg, hogy rászántam magam. Ha nem a hónaljamban lettek volna a varratok, valószínűleg a gyógyulási folyamatot sem szenvedem volna meg annyira, hiszen a hasamon lévők abszolút nem zavartak, leszámítva az első pár napot.

Nektek volt már hasonló műtétetek?